A Mycoplasma pneumoniae egy mikroorganizmus, amely köztes a baktériumok és vírusok között; nincs sejtfala, de van sejtmembránja, és képes autonóm módon szaporodni, vagy behatolni és parazitálni a gazdasejteken belül. A Mycoplasma pneumoniae genomja kicsi, mindössze 1000 gént tartalmaz. A Mycoplasma pneumoniae nagymértékben változékony, és genetikai rekombináció vagy mutáció révén képes alkalmazkodni a különböző környezetekhez és gazdaszervezetekhez. A Mycoplasma pneumoniae ellen főként makrolid antibiotikumok, például azitromicin, eritromicin, klaritromicin stb. kerül sor. Azon betegek számára, akik rezisztensek ezekre a gyógyszerekre, újabb tetraciklinek vagy kinolonok alkalmazhatók.
A közelmúltban az Országos Egészségügyi Bizottság sajtótájékoztatót tartott a légúti megbetegedések téli megelőzéséről és leküzdéséről, bemutatva a légúti megbetegedések elterjedtségét és a téli megelőző intézkedéseket Kínában, valamint válaszolt a média kérdéseire. A konferencián a szakértők elmondták, hogy Kína jelenleg a légúti megbetegedések magas előfordulási gyakoriságának időszakába lépett, és a különböző légúti megbetegedések összefonódnak és egymásra épülnek, és veszélyt jelentenek az emberek egészségére. A légúti megbetegedések a légutak nyálkahártyájának kórokozó-fertőzés vagy más tényezők által okozott gyulladását jelentik, beleértve a felső légúti fertőzést, tüdőgyulladást, hörghurutot, asztmát és így tovább. Az Országos Egészségügyi és Egészségügyi Bizottság monitorozási adatai szerint Kínában a légúti megbetegedések kórokozóit elsősorban az influenzavírusok uralják, az egyéb kórokozók különböző korcsoportokban való megoszlása mellett például a megfázást okozó rhinovírusok is. 1-4 éves gyermekeknél; az 5-14 évesek populációjában a Mycoplasma fertőzések és a közönséges megfázást okozó adenovírusok egy Az 5-14 éves korosztályban a népesség egy bizonyos hányadát teszik ki a megfázást okozó Mycoplasma fertőzések és adenovírusok; a 15-59 éves korosztályban rhinovírusok és neokoronavírusok láthatók; a 60 év feletti korosztályban pedig nagy arányban fordul elő a humán parapneumovírus és a közönséges koronavírus.
Az influenzavírusok pozitív szálú RNS-vírusok, amelyeknek három típusa van: A, B és C. Az influenza A vírusok nagyfokú mutációval rendelkeznek, és influenzajárványhoz vezethetnek. Az influenzavírus genomja nyolc szegmensből áll, amelyek mindegyike egy vagy több fehérjét kódol. Az influenzavírusok két fő módon mutálódnak, az egyik az antigénsodródás, melynek során pontmutációk lépnek fel a vírusgénekben, ami a vírus felszínén a hemagglutinin (HA) és a neuraminidáz (NA) antigén változásait eredményezi; a másik az antigén átrendeződés, amelyben az influenzavírusok különböző altípusainak egyidejű fertőzése ugyanabban a gazdasejtben a virális génszegmensek rekombinációjához vezet, ami új altípusok kialakulását eredményezi. Az influenzavírusok kezelése elsősorban neuraminidáz-gátlók, például oszeltamivir és zanamivir alkalmazásával történik, súlyos betegeknél pedig tüneti szupportív terápia és szövődmények kezelése is szükséges.
A Neocoronavirus egy egyszálú, pozitív szálú RNS-vírus, amely a Coronaviridae családba tartozik, amelynek négy alcsaládja van, nevezetesen α, β, γ és δ. Az α és β alcsaládok elsősorban az emlősöket, míg a γ és δ alcsaládok elsősorban a madarakat fertőzik. A neokoronavírus genomja egy hosszú nyitott leolvasási keretből áll, amely 16 nem strukturális és négy szerkezeti fehérjét kódol, nevezetesen a membránfehérjét (M), a hemagglutinint (S), a nukleoproteint (N) és az enzimfehérjét (E). A neokoronavírusok mutációi főként a vírus replikációjában vagy az exogén gének inszerciójában fellépő hibák miatt következnek be, ami a vírus génszekvenciájának megváltozásához vezet, ami befolyásolja a vírus átviteli képességét, patogenitását és az immunszökési képességet. A neokoronavírusok kezelése elsősorban vírusellenes szerek, például ridecivir és lopinavir/ritonavir alkalmazásával történik, súlyos esetekben tüneti szupportív terápia és szövődmények kezelése is szükséges.
A légúti betegségek kezelésének fő módjai a következők:
Oltás. A védőoltások a fertőző betegségek megelőzésének leghatékonyabb eszközei, és serkenthetik a szervezetet a kórokozók elleni immunitás kialakítására. Kínában jelenleg számos oltóanyag létezik légúti megbetegedések ellen, például influenza elleni védőoltás, új koronaoltás, pneumococcus elleni vakcina, pertussis elleni védőoltás stb. Javasoljuk, hogy az arra jogosult személyek időben beoltsák magukat, különösen az idősek és a háttérben szenvedő betegek. betegségek, gyermekek és más kulcsfontosságú populációk.
Tartsa be a jó személyes higiéniai szokásokat. A légúti megbetegedések döntően cseppek és érintkezés útján terjednek, ezért fontos a kórokozók terjedésének minimalizálása a rendszeres kézmosással, köhögéskor, tüsszentéskor a száj és az orr zsebkendővel, könyökkel való takarásával, a köpködés és az edények közös használatának mellőzésével.
Kerülje a zsúfolt és rosszul szellőző helyeket. A zsúfolt és rosszul szellőző helyek a légúti megbetegedések magas kockázatának számítanak, és hajlamosak a kórokozók keresztfertőzésére. Ezért fontos, hogy minimálisra csökkentsük az ilyen helyek látogatását, és ha muszáj, viseljünk maszkot, és tartsunk be egy bizonyos társadalmi távolságot, hogy elkerüljük a másokkal való szoros érintkezést.
Növelje a test ellenállását. A szervezet ellenálló képessége az első védelmi vonal a kórokozókkal szemben. Fontos a szervezet immunitásának javítása és a fertőzések kockázatának csökkentése ésszerű étrenddel, mérsékelt testmozgással, megfelelő alvással és jó lelkiállapottal.
Ügyeljen a meleg tartásra. A téli hőmérséklet alacsony, a hidegstimuláció a légúti nyálkahártya immunfunkciójának csökkenéséhez vezethet, így könnyebben behatolnak a kórokozók. Ezért ügyeljen a meleg tartásra, viseljen megfelelő ruházatot, kerülje a megfázást és az influenzát, időben állítsa be a belső hőmérsékletet és páratartalmat, és tartsa fenn a belső szellőzést.
Időben forduljon orvoshoz. Légúti megbetegedések tünetei, mint láz, köhögés, torokfájás, légzési nehézség jelentkezésekor időben el kell menni a szokásos egészségügyi intézménybe, az orvos utasítása szerint diagnosztizálni és kezelni kell a betegséget, és ne szedjen önállóan gyógyszert, ill. késleltesse az orvosi ellátást. Ezzel egyidejűleg őszintén tájékoztassa kezelőorvosát járványügyi és expozíciós anamnéziséről, és működjön együtt vele a járványügyi vizsgálatokban és járványügyi helyzetekben a betegség terjedésének megakadályozása érdekében.
Feladás időpontja: 2023. december 15